Régóta gyötör a lelkiismeret, hogy blogolnom kellene, maradjon nyoma (így is) az itthon töltött éveimnek.
Ma végre elszántam magam: írni fogok. Nem fogadkozok, hogy milyen rendszerességgel, mert a kudarcot nem viselem jól.
Délbe rám tört a vágy, hogy "na, most kell írnom", de a fizikai korlátaim nem engedték, aztán a kis korlátot lefektettem és most írok, egyelőre ennyit.
A többit majd máskor, mert elszállt az ihlet. Inkább kicsit pofozom a külalakot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése