Barátok voltunk

Volt egyszer egy biológia tanárnő, aki diákokat készített fel egyetemi felvételire, kedves, melegszívű tanárnéni, vagy egyszerűen, Éva néni, ahogy mi szerettük hívni. Nem emlékszem, hogy kerültem hozzá, de sokáig voltam tanítványa. Egyszer eldöntötte, hogy pasit fog nekem. Amolyan jóravaló papgyereket. Jókat derültünk rajta. A jóravaló papgyereknek is beígért engem. Csakhogy nehézkesen szervezett. Leveleztünk a papgyerekkel, ki hol áll a felkészülésben, ki mire figyeljen, ki hogy készüljön. Nem voltunk riválisak, a kommunikációnk írásos volt, nyílt és sallangmentes volt. Aztán egyszer találkoztunk valami véletlen folytán, majd együtt indultunk és utaztunk egy darabon. Nem tett rám mélyebb benyomást annál, minthogy jegy nélkül utazik és nagy dohányos.
A levelezések nem változtak, a vizsga közeledtével sűrűsödtek a mondanivalók, vizsga előtt telefonon beszéltünk kimondottan felvételiről. Kellemes beszélgetések voltak ezek... hozzáértő szemek láthatták volna.
Ahogy vége lett a felvételinek találkozhattunk volna, kocsmázhattunk volna együtt, de operába mentem, és nem Vele. Abban a helyzetben stréberségnek tűnt, de nem bántam. És sokáig nem tudtam róla semmit.
Egy városba kerültünk, oda mentem tanulni, noha az egyetemi felvételink egyikünknek sem sikerült, én vakvágányon, egészségügyi főiskola másodéveseként, ő pedig egy fogtechnika kezdőseként folytatta az útkeresését. Néha hívtam hosszabb-rövidebb eltűnések közben. Egyszer csak számon kért, hogy miért tűntem el. Akkor találkoztunk, beszélgettünk és a barátságunk miatt megengedtem magamnak, hogy előtte váltsak nadrágot, mindenféle hátsó szándék nélkül. Ügyeltem a szülészeten, pontosabban, éjszakai gyakorlaton voltam és szerettem volna szülést látni, 22 évesen...hívtam őt is, mert ez nem áll messze a fogtechnikától... Aztán kocsmáztunk és haza kísért, hátsó szándék nélkül *. Nagyon szerettem beszélgetni vele, sokat és jókat beszélgetünk. Szereztem neki egy lányt, akivel moziba menjen. És elment, udvariasságból, szívességből, mert ő ilyen volt. Aztán valahogy gyakrabban találkoztunk és jó volt. Egyszer a szokásos puszi helyett megcsókolt... és én olyan, de olyan szerelmes voltam, mint még soha ezelőtt és azóta sem....de jó újraélni.